Az eddigi tapasztalatok alapján milyen a megítélése, illetve fogadtatása a hazai piacon a rovarfehérje-alapú termékeknek? Vannak-e tévhitek, alaptalan félelmek?

Bustyaházai László: Úgy gondolom, hogy némileg könnyebb helyzetben vagyunk, mintha emberi fogyasztásra szánt élelmiszert állítanánk elő. A gazdasági haszonállatok és azok őseinek többségénél a rovarok fogyasztása a természetes táplálkozás része.  Az ezzel kapcsolatos jogszabályi háttér az EU-ban meglehetősen szigorúan szabályozza az előállítás körülményeit és a felhasználható alapanyagok minőségét. Élelmiszer-biztonsági szempontból elmondható, hogy nem jelent magasabb kockázatot más takarmány-alapanyaghoz képest. A feldolgozott termékek hőkezelésének és megjelenésének szabályozásával tovább fokozza a biztonságot a jogalkotó. Természetesen nem minden ok nélkül, tekintve, hogy ez szokott a leginkább fenntartásokra okot adó tényező lenni.

Baranyay Henrik: Ennek megfelelően viszont az előállított termékek megjelenésükben, ízükben és – ami minket, takarmányosokat leginkább foglalkoztat – beltartalmi értékeikben egyaránt eltérnek a természetben megtalálható élő, nyers formától.

Ez a legnagyobb kihívás, amellyel a termékfejlesztés, illetve az értékesítés során szembesültetek? Milyen megoldások születtek?

B.L.: Jelenleg igen. Ezért számos laboratóriumi, kis- és nagyüzemi próbát végeztünk és végzünk jelenleg is. Az első lépésben természetesen nutritív oldalról értékeljük a keletkező takarmány-alapanyagot. Ezen vizsgálatokból megállapítható, hogy az adott alapanyag milyen mértékben használható az egyes állatfajok takarmányai esetében, minden korcsoport sajátosságait, illetve a tenyésztő szervezetek ajánlásait figyelembe véve. A kapott eredmények alapján többek között arra a következtetésre jutottunk, hogy a lárvák takarmányozásánál kell kezdenünk a munkát, hogy olyan beltartalmi paraméterrel rendelkező alapanyagot kapjunk, amelyre ténylegesen szükségünk van. Itt nagyon szoros együttműködésben dolgozunk a gyártó cég szakembereivel, hogy ez a napi gyakorlatban üzembiztosan megvalósuljon.

B.H.: Fontos szempont például, hogy a lárvák etetésére szánt takarmány nedvességtartalma milyen összefüggésben áll azzal, hogy a fenológiai fázisban tudják „szüretelni” a lárvát. Ennek optimalizálásával növelhető a termelékenység és csökkenthető az antinutritív faktorként értékelt kitin aránya. Nem csupán a lárvák nutritív értéke változik nagyon gyorsan, hanem a feldolgozott termékek íze és illata is, amelyekre műszeres aromavizsgálatokat is végzünk. Ezek alapján aromaprofilokat hozunk létre elektronikus orr segítségével, így nem csak a nutriteket tudjuk értékelni, hanem a keletkező termék ízletességét is. Ebben segítségünkre van egy „speciálisan képzett,” kifinomult ízérzékelésre képes állomány is, amelynek vezére Kapitány, a sárga-kék arapapagáj, aki meglehetősen őszintén közli a véleményét az elé tett élelem minőségéről.  A négy fokozatú skála a “finom”-tól  indul, és az “egész jó”-n, illetve a “megvető pillantás”-on keresztül a “felháborodottan a padlóra hajítás”-ig terjed. Emellett napos baromfikkal végeztünk kísérleteket több fajon is.

B.L.: Az eredmények alapján megkezdődött a szoros együttműködés a rovar-alapanyag előállítójával, hogy a jövőben kizárólag a kívánt termékeket tudják kínálni. A cél eléréséhez közeli infravörös spektroszkópiai (NIR-spektroszkópia) eljáráson alapuló gyors vizsgálati módszertannal is bővítettük az eddigi laboratóriumi szolgáltatásunkat, egy nemzetközi partneri együttműködésnek köszönhetően. A NIR-spektroszkópia elsősorban anyagösszetétel meghatározására alkalmas mérési módszer, melynek az alapja az egyes molekulák egyedi elnyelési mintázata, spektruma a közeli infravörös hullámhossz-tartományban. A besugárzó fény ebben az esetben az atomok közötti kötések rezgéseinek szintjén hat.

Jelenleg mely termékcsaládokban tervezitek bevezetni ezt az innovatív összetevőt?

B.L.: A nemzetközi trendeknek megfelelően elsősorban fehérjeforrásként, alapanyag-bázis bővítésre használtuk mi is. Ennek vannak jelenleg szakmai és gazdasági határai, így más irányba is elindultunk. Nagyon pontosan igyekeztünk leírni, valamint numerikus adatokkal meghatározni az addicionális előnyeit különböző hatóanyag-kombinációkban. Ez lehetővé teheti az alkalmazást más területeken, például takarmány-kiegészítőként, de erről bővebben majd a Magyar Állattenyésztésért Termékdíj Pályázat 2024 elbírálása után beszélnénk.

A fotókon Kapitány, a kifinomult ízlésű fókuszcsoport-vezető, arapapagáj látható.