UBM Befektetői kapcsolatok: Az UBM Csoportnak mi a társadalmi felelősségvállalási stratégiája? Milyen témákra reagáltok kiemelten szenzitíven és miért azokra?

Horváth Péter: A társadalmi felelősségvállalási stratégiánknál mi is a jelenleg egyre szélesebb körben elfogadott, így már joggal sztenderdnek nevezhető megközelítést alkalmazzuk. ESG-stratégiáról beszélünk, aminek van környezeti (Environmental), szociális (Social), és vezetési-irányítási (Governance) nézete. Ez a megközelítés nagyobb területet fog le, mint az általánosságban értett környezetvédelem és fenntarthatóság, és komplexebb felelősségvállalást is jelent az UBM mint tőzsdei cég életében.

Ha a környezetvédelmi-fenntarthatósági kérdésről beszélünk, akkor mindenképpen meg kell említeni, hogy a közvélekedéssel ellentétben az élelmiszertermelés jelentős mértékű káros környezeti kibocsátással jár. Példaként lehet megemlíteni az üvegház hatású gázok kibocsátását, ahol 18,4% az iparág részaránya. Ezt mindenképpen csökkenteni kell, mégpedig a lehető leggyorsabb módon! A kutatás-fejlesztés részlegünk egyik kiemelten fontos témája ez, hogy milyen eszközökkel lehet az állattenyésztésben és a hozzá kapcsolódó takarmányozásban minél kisebb kibocsátási értékeket elérni. A kérdésben a saját tudásbázisunk mellett szerencsére más kutatóintézetek, központok, egyetemek eredményeire is támaszkodhatunk az együttműködési megállapodásaink révén.

A társadalmi felelősségvállalást az UBM mindig is kiemelt területnek tartotta. Külön belső bizottságunk van a téma gondozására, ahol a tagok a cég különböző szervezeti szintjeiről és egységeiből vannak delegálva, mert így látjuk biztosítottnak a sokszínűség és eltérő vélemények megjelenését. Ebben a bizottságban én személy szerint csak megfigyelő-tanácsadó szerepben vagyok, a döntéseket a többi tag hozza!

A vállalatirányítási szegmens is rendkívül fontos része a stratégiának.  Nagy értékeket magába foglaló vállalati kultúrával rendelkezünk, amely jó alapot képez az építkezéshez, azonban a jelenleginél sokkal strukturáltabb formában kell megjelenniük a vállalati mindennapi életében az olyan fontos kérdéseknek, mint a jól definiált és leírt etikai sztenderdek, a menedzsment sokszínűsége, vagy akár a kockázatkezelési szabályok.

Mi az ESG mindhárom területét hasonló fontosságúnak érezzük, és párhuzamosan dolgozunk a magasabb szintek elérésén. Idén februárban publikáltuk az ESG bevezetési tervünket, az első önkéntes jelentés publikálása a június 30-i üzleti zárást követően októberben várható, 2023 utolsó negyedévében szeretnénk megkapni az első, független értékelő cég által elkészített ESG ratingünket, majd a következő üzleti év végén már egy szabványosított (GRI) jelentést tervezünk közzétenni.

Egy befektetői döntés történhet az alapján, hogy a befektetésnek milyen mérhető társadalmi vagy környezeti hatása lesz. Hogyan tudjátok előzetesen felmérni az egyes vállalati döntések várható társadalmi vagy környezeti következményeit?

H.P.: Belső szabály szerint projektről vagy kezdeményezésről nem dönthetünk üzleti terv megléte nélkül. Ez leginkább egy megtérülési számítást jelentett eddig, amely azt hivatott leírni, hogy milyen gazdasági környezetben, mekkora erőforrásokkal és időbeni ráfordítással milyen nóvumot tudunk létrehozni, és annak mennyi időre van szüksége a nettó értékteremtés eléréséhez. Éppen az ESG-stratégia részeként ezt az üzleti terv alapú szemléletet szükséges tovább bővíteni környezeti vagy éppen társadalmi hatástanulmányok elkészítésével is, mert ma már ezek a szempontok sem hagyhatók ki a végső döntéshez szükséges értékelésből. Számomra ez egy igen érdekes és fontos téma, hiszen lehetőséget ad arra, hogy ne csak gazdasági-piaci szempontból lássuk a terveket, hanem jóval nagyobb rálátást adjon a hatásokra valahogy úgy, mintha magasabbról, tágabb perspektívából szemlélhetném a terveket.