Az ESG Club Hungary és az UBM Csoport közös szervezésében november 13-án sikerrel lezajlott a „Hogyan találhatunk közös nevezőt a fenntarthatóság és a gazdasági versenyképesség között az agráriumban?” elnevezésű konferencia. Az esemény átfogó képet nyújtott az agrárium előtt álló fenntarthatósági és gazdasági kihívásokról. A szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések rávilágítottak arra, hogy a piaci realitások és a fenntarthatósági elvárások összehangolása nem csupán elméleti felvetés, hanem mindennapi döntési helyzetek sorozata is.

Az ágazat egyik legérzékenyebb és legösszetettebb kérdése az állatjólét, amely etikai, gazdasági és piaci szempontból is meghatározó. Kiemelt érdeklődés övezte a témával kapcsolatos kerekasztalt, szó szerint szeretnénk megosztani, idézni a legfontosabb szakmai üzeneteket a partnerek részéről.

 

Hencz Péter, Hunland Group, ügyvezető igazgató

„Az állatjólét számunkra alapérték és egyben globális felelősség. A jelenlegi uniós szabályozás megfelelő keretet biztosít, és cégcsoportunk ezeket nemcsak betartja, hanem több ponton meg is haladja. A készülő, további szigorításokat célzó javaslatok esetében ugyanakkor fontos, hogy a szabályozás ne távolodjon el a gyakorlattól: ha a költségek indokolatlanul megnőnek, a piac könnyen a gyengébb állatvédelmi sztenderdekkel rendelkező régiók felé fordulhat, ahol hosszabb szállítási utak és nagyobb karbonlábnyom jellemző. Ez ellentétes lenne az állatjóléti célokkal. Cégcsoportunk ezért azon dolgozik, hogy ne csak Európában, hanem harmadik országokban is emelkedjen a gyakorlat színvonala: állatorvosaink kísérik a fuvarokat, képzik a fogadó feleket, és állatvédő szervezetekkel közösen támogatjuk a fejlesztéseket.

Az antibiotikum-használat kapcsán a Hunlandnál a felelős, célzott alkalmazás az alapelv; a „nulla antibiotikum” elvárás nem reális és nem etikus. Ha egy telepen nő az antibiotikumigény, az mindig technológiai, higiéniai vagy takarmányozási problémára utal, ezért a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt: szigorú higiéniai és karanténprogramokra, higiénikus szállításra, robotizált mosásra, vakcinázási programokra, korszerű tartástechnikára, jó minőségű takarmányra és tiszta ivóvízre. A vízminőséget saját tulajdonú GB Water elektrolízises technológiánkkal biztosítjuk több telepünkön. A valódi transzparencia érdekében digitális rendszereket alkalmazunk: felhőalapú monitoringot, kamerás pótkocsikat, mesterséges intelligenciát és új szenzorokat tesztelünk. Hosszú távú célunk egy külön „3-as típusú” engedély bevezetése az EU-n kívüli szállításokra, amely magasabb szakmai felkészültséget és ellenőrizhető állatjóléti működést tenne kötelezővé.”

Hollósy Tibor, KOMETA 99 Zrt., agrárfejlesztési igazgató, ügyvezető-helyettes

„Az állatvédelem és az állatjólét alapvető érték az európai állattenyésztésben és élelmiszeriparban egyaránt. Az EU az egyik legszigorúbb állatvédelmi és -jóléti szabályozással rendelkezik, mely a mi esetünkben a sertéstartás és a vágóhídi állattartási, szállítási és vágási feltételeket is meghatározza.

A KOMETA HonestFood koncepció missziója, hogy „Tegyük együtt jobbá a világot jósággal és tisztességgel!”.  A koncepció az őszinte, méltányos érték-elosztást, transzparens és a felelőségteljes, fenntartható működést célozza meg a teljes értékláncban, a farmtól a fogyasztóig. Ennek a koncepciónak szerves része az állatok jóléténék biztosítása a teljes folyamatban, mely nem pusztán jogszabályi kötelezettség vagy piaci elvárásból ered, hanem része az etikus és szakmailag felelős működésnek.

Számomra az állatjóllét azt jelenti, hogy a gazdasági állatokat olyan körülmények között tartjuk, amelyek biztosítják számukra a fajspecifikus szükségleteiket (mozgás, társas viszonyok, egészséges állapot, stressz-mentesség), miközben a termelés fenntartható módon, a termelő és a közösség számára is hosszú távon működőképes marad. Tehát egy hármas egyensúly: állat-etika + termelői realitás + fogyasztói tudatosság. Azaz nem elég csak az egyik dimenziót nézni, hanem integrálni kell őket.

Az állatjólét jövője nem a szélsőségekben, hanem az egyensúlyban van: ember, állat és gazdaság közös érdeke a fenntartható együttélés.”

Farkas Csaba, Master Good Kft., fenntarthatósági és innovációs igazgató

„Állatjólét: európai igény vagy globális irány

Az első fő gondolat ebben a témában, hogy nem szabad versenyhátrányt okozni a „túlzott” állatjóléti szabályzókkal. Globális piacokon kell a cégeknek versenyezni, az EU-nak nem lehet a hosszútávú célja, hogy versenyhátrányt okozzon a piacokon. Erre jó (rossz) példa az EU (EFSA) tervezett állatszállítást szigorító tervezete, ahol már szélsőségesen lecsökkentenék a brojlerek szállítható mennyiségét a rekeszekben és ezzel a költségek növekedése következne be úgy, hogy nem bizonyítható az állatjólét növekedés. Ennek a tervezetnek a megakadályozására történtek és történnek törekvések (Spanyolországban, illetve Magyarországon a BTT szervezésében tesztek lettek végrehajtva, annak bizonyítására, hogy a túlzott darabszám-csökkentés rontja az állatjóléti mutatókat). A Master Good cégcsoportnak nagyon fontos, hogy a nagy globális vevőinek (McD’s, Tesco stb.) megfeleljen, ezért ezeket a rendszereket auditáltan kell működtetni. Jó példa a McD’s-al való együttműködés, ahol az állatjólét kiemelt fontosságú (második, harmadik fél auditokon kell megfelelni, illetve havi negyedéves gyakorisággal jelentési kötelezettség van állatjóléti mutatók vonatkozásában). Fontos megjegyezni, hogy Európának ki kell alakítania azt a szabályzó rendszert, amely egységes elvárásokat teremt az EU-n belül és az EU-n kívülről érkező állatokkal és állati termékekkel kapcsolatban.

Etika, antibiotikum és józan ész

Az állattartásban (brojler kimondottan) jellemző, hogy az antibiotikumos kezeléseket nagyon komoly bizonyítékokkal kell alátámasztani (boncolás, rezisztencia vizsgálat, állatorvosi recept). Mindezek, illetve a költségek együttesen hatnak abba az irányba, hogy az antibiotikum-használat minimális legyen. A teljes antibiotikum mentesség nem reális cél, ellent mond az állatjólétnek (sajnos ismertek olyan esetek, amikor a „kényszeres” antibiotikum mentesség, nagyon magas, akár 20% körüli elhullást okoz, mert nem hajlandó a termelő kezelni az állományt (piacvesztés miatt). Ebben a témában a legfontosabb a felelős antibiotikum használat, amely magában foglalja a kezelés előkészítését, illetve magát a kezelést és a kiértékelését, lezárását.

Boldogan, szabadon

A Master Good számára ismert a szabadtartás fogalma a gyakorlatban. A Red Master (mint márka) és a tanyasi csirke tartása folyamatosan jelen van a cég életében. Azt viszont tisztázni kell, hogy az egyre nagyobb nyomás miatt (madárinfluenza) egyre nehezebb a klasszikus szabadtartás mint tartási forma használata. Évek óta az a jellemző, hogy ősztől tavasz végéig be kell zárni a madarakat (hatósági kötelezés). Ezért és a volumenek miatt azt kell mondani, hogy az ipari brojlercsirke nevelésnek meg kell felelnie a legmagasabb elvárásoknak. Itt arra gondolok, hogy a vevői elvárások és a hatósági-, törvényi szabályzások mára olyan szintre fejlődtek, hogy a zártólakban tartott brojlercsirkék tartása teljes mértékben le tudja fedni a tökéletes körülmények között való felnevelést. A „boldog” kifejezés nehezen értelmezhető, de azért azt el tudjuk mondani, ha a nevelés gazdaságos, akkor az állatok élete olyan körülmények között zajlik, hogy jól érzik magukat. Az elmúlt években az istállókban tartott állatok vonatkozásában sok olyan törvényi előírás, vevői elvárás jelent meg, amelyek növelték az állatok komfort érzetét (ammónia, széndioxid szintek, ventilációs előírások, állománysűrűség, környezet gazdagító eszközök használata, természetes fény, alom minősége stb.)

Mérni, amit nehéz mérni, adatok és hitelesség

Az állatjóléti mutatók egy része nehezen mérhető, egy része viszont jól, objektíven meghatározható. Jól mérhető pl. az elhullás, utihulla, antibiotikum fogyasztás (mg/kg, vagy kezelt ólak száma, kezelési napok száma), selejt madarak száma. A nehezebben mérhető adatok: szárny sérülése (ante mortem, poszt mortem), horzsolások, véraláfutások. Ezeket a mutatókat a vágóüzemekben szokták mérni és egy reprezentatív minta alapján (pl. állományonként 100 madarat néznek meg). Talpfekély, bokafekély, mellfekély ellenőrzés is van hasonló reprezentatív minták alapján. Ezekben a mutatókban egyre jobban terjednek azok a megoldások, ahol kamerarendszer ellenőriz minden madarat, talpat, bokát stb. Ezek a rendszerek már sokkal objektívebbek. Ebben a témában még nagyon fontos az adatok megléte, kezelése. Manapság már rendelkezésre állnak rendszerek, szoftverek, sőt az AI is arra, hogy ezekből az adatokból kiértékelések készüljenek és a rendszerek fejlesztését szolgálják.

Állatjólét

Számunkra az állatjólét egy összetett fogalom. A legfontosabb, hogy állatjólét nélkül nincs gazdaságosság. Ezenkívül az állatjólét a vevőink oldaláról egy nagyon pontosan meghatározott elvárás (minden auditnak az egyik legfontosabb része az állatjólét ellenőrzése (kizáró ok az állatjóléti probléma mind a telepi auditoknál, mind a vágóhídi auditoknál)). Végül, de nem utolsó sorban etikai, erkölcsi kötelességünk az állatjólét folyamatos fenntartása és ellenőrzése.”

—

A fotón balról jobbra:
Baksa Bettina, UBM Csoport, fenntarthatósági vezető, a kerekasztal-beszélgetés moderátora; Hollósy Tibor, KOMETA 99 Zrt., agrárfejlesztési igazgató, ügyvezető-helyettes, Hencz Péter, Hunland Group, ügyvezető igazgató; Farkas Csaba, Master Good Kft., fenntarthatósági és innovációs igazgató.