// UBM Befektetői kapcsolatok: Mi az a nem evidens kihívás, amely az UBM előtt áll és új megoldásokat igényelhet?

Bustyaházai László: Véleményem szerint a digitalizáció, illetve a „Big Data”. Az adatelemzés hatalmas lehetőségeket rejt a jövőt tekintve és azok a cégek, akik élni tudnak ezekkel, jelentős mértékű versenyelőnyt és megnövekedett hozamot érhetnek el. Egyértelmű, hogy az adatelemzésé a jövő. Ma már az információk, adatok gyűjtése, tárolása és feldolgozása teljesen megváltozott. A nagy adatmennyiség elfedheti az élő állatokkal történő kísérletezés sajátosságaiból eredő kockázatot. Tehát az új feladat az, hogy minél több adatot gyűjtsünk és azokat minél hatékonyabban fel is tudjuk használni.

// Van-e további kihívás, amivel szembe kell néznie az UBM-nek?

B.L.: Igen, mégpedig a fenntarthatóság. És ez alatt nem csak a klasszikus értelemben vett fogalmat értem, amikor a jövő nemzedékéről, a környezetvédelem fontosságáról beszélünk. Azt gondolom, hogy a vállalat és a növekedés fenntarthatósága kulcsfontosságú kérdés, ha a benne rejlő potenciált még inkább ki szeretnénk használni.  A legfontosabb válaszokat találni arra a kérdésre, hogy azt, amit az UBM ma jelent, illetve azt a teret, amit „nagy égitestként” maga köré vonzott, hogyan tudjuk tovább kamatoztatni és egyben jó célokra felhasználni. Itt többek között a tudástranszferre gondolok. Hiszek a közös fejlődés erejében, néhány hatékony know-how átadása a partnereinknek közös érdekünk, amelyek ismeretében ők is hatékonyabbak és sikeresebbek lehetnek.

// Mit tud nyújtani az UBM, ami pozitív érték lehet a befektetői kommunikációban?

B.L.: Egy klasszikus paradigmáról van szó. A mezőgazdaság az egyik legtradicionálisabb ágazat, a működése szokásjogon alapul. Elvetjük a magot, és van, hogy csak egy év múlva derül ki, hogy milyen lesz a termés. Ez azt jelenti, hogy hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy láthassuk az eredményt és ez nagy mértékben lassíthatja az előrehaladást. Mindeközben pedig a világ, a gazdasági helyzet, a klímaváltozás, a fogyasztás azt kívánja meg, hogy ne lépcsőzetesen, hanem ugrásszerűen fejlődjünk. Rengeteg kérdés van, amelyekre egyszerre kell választ adni. Amiben mi segítséget tudunk nyújtani, hogy említett „nagy égitestként” meg van a lehetőségünk arra, hogy nagy számú konferenciát szervezzünk, sok külföldi előadót hívjunk meg, sok kutatóval működjünk együtt. A lényeg, hogy szeretnénk együtt gondolkodni a partnereinkkel és segíteni őket abban, hogy fejlődjenek.

// Környezetvédelmi kérdésekben mi a fontos számotokra?

B.L.: Az UBM relációjában én kifejezetten azt a részt emelném ki, hogy az egyik legjelentősebb karbonlábnyoma az állattenyésztésnek van, erről már beszéltünk is a blogunkban. Ezen belül pedig – az alkalmazott technológiáktól függően – a teljes termelés 50-70%-át a takarmányból származó karbonlábnyom adja. Tehát, ha az agrár ágazatban bármit el szeretnénk érni az állattenyésztés negatív környezeti hatásainak csökkentése érdekében, akkor a takarmányozást és az abban rejlő potenciált kell kiaknázni. A hazai állattenyésztés ilyen irányú kihívásainak nekünk, mint piacvezető takarmánygyártónak kell eleget tennünk, amely kiemelt felelősségünk és feladatunk egyben. Nem csupán azért, mert a karbonlábnyom – vagyis a teljes üvegházhatású gázkibocsátás – csökkentése elengedhetetlen, hanem azért is, mert más, kifejezetten káros anyagok kibocsátásában is jelentős szerepet játszik ez az ágazat. Ilyen káros anyag például az ammónia. A túlzott fehérje-takarmányozás növeli az emissziót. De említhetném példaként a foszfort is, mint jelentős környezetterhelő hatással bíró szennyező anyagot, amelynek jelenléte szintén csökkenthető a takarmányozási gyakorlat megfelelő módosításával.

Számunkra a 2023-as év egyik fő célja, hogy a partnereinkkel karöltve megtaláljuk a fenti problémákra a megoldásokat.