Doing Business in Kazahstan – green belt edition (2)

Janositz Balázs gazdasági igazgató, CFO posztja

Pénzügyek, finanszírozás és ERP infrastruktúra (hétvégi poszt folytatása)

A kazah bankrendszer rendkívül fejlett és hatékony, a kereskedelmi bankok száma nagy, a lakossági hitelezés kifejezett virágkorát éli. A „cross country” pénzügyi mozgásokat erősen kontrollálja a kazah nemzeti bank, 500k USD felett előzetes engedélyeztetési folyamat után lehet utalni (be/ki), míg 50k USD felett kereskedelmi banki bejelentés szükséges (indoklással, dokumentálva stb..).

A kazah bankrendszer rendkívül fejlett és hatékony, a kereskedelmi bankok száma nagy, a lakossági hitelezés kifejezett virágkorát éli. A „cross country” pénzügyi mozgásokat erősen kontrollálja a kazah nemzeti bank, 500k USD felett előzetes engedélyeztetési folyamat után lehet utalni (be/ki), míg 50k USD felett kereskedelmi banki bejelentés szükséges (indoklással, dokumentálva stb..).

A beruházás finanszírozásban nagyon aktív az állam, a különböző programokat a Bayterek Holding (ez a kazah „norvég alap”) és annak specializált szervezetei hajtják végre. Elérhető náluk kockázati tőke is, de lehet hosszú hitelt is kapni, ha tőkeágon legalább 20%-25% érkezik a projektbe. Vannak kamattámogatási programok, ezek valamilyen szektorális vagy földrajzi preferenciát jelenítenek meg. A projekt finanszírozások tekintetében az ún. Investment Agreement (nagy projektek, állami szintű szponzoráció, 62+m USD) és az Investment Contract (akimátus – megyei – szintű szponzoráció) intézményében találkozik a politikai és a pénzügyi preferencia. Mindez viszonylag transzparens módon történik, maga a folyamat teljesen publikus és a számonkérés metodológiája is végtelenül egyszerű: amit a szerződésben vállaltunk, annak teljesülnie kell, egyébként minden támogatást vissza kell adni. (de ne gondoljuk, hogy bárki az utcáról besétálhat, Ázsiában vagyunk, a networking szerepe nagy, az egyébként tiszta folyamat el sem indul a megfelelő kapcsolatok nélkül…)

A kereskedelmi bankok viszont teljesen európai módon működnek, minden szolgáltatás elérhető (elektronikus banki szolgáltatások, leasing, treasury, WC financing) – de drága. A kamatmarge általában 5%, ami figyelembe véve a jelenlegi bankközi kamatlábat bármilyen forrás esetében kétszámjegyű és 2-essel kezdődő tenge forrásköltséget jelent (Kazahsztán is harcban áll az inflációval…).

ERP infrastruktúra – a kazah vállalatok 99%-a egy bizonyos helyi rendszert használ, melynek a neve „1C”. Ez az – egyébként orosz gyártású – szoftver viszonylag modern környezetet biztosít, integrált a banki szoftverekkel és az adóhatósági rendszerekkel. Az egységes rendszerkörnyezet előnye adóigazgatási szempontból elvitathatalan: Kazahsztánban – szerintem évtizedekkel megelőzve Európát és Észak Amerikát – már most egységes rendszerbe rögzítik fel a tranzakciókat az adózók. Az adóellenőrzés is hatékony, megadott menüket kérnek le a revizorok, illetve hozzáférve a rendszerhez nagyon jól és gyorsan tájékozódhatnak az ellenőrök. Innen már csak egy kis lépés, hogy az állam folyamatosan rá is kapcsolódjon ezekre a rendszerekre… Állítólag a rendszert minden, beszámolókészítéshez fontos funkcióval ellátták, erről majd külön beszámolok, ha oda jutottunk.

Ha tetszett a cikk, bátran olvassátok a korábbi kazah posztjaimat – ha pedig Te is Közép Ázsiában dolgozol, kérlek keress meg privátban, jó ha tudunk egymásról!

UBM-befektetésekkel kapcsolatos kérdések esetén állunk szíves rendelkezésére az investors@ubm.hu e-mail címen.

A jelen blogposzt kizárólag kommunikációs célokat szolgál, az nem minősül ajánlattételnek, ajánlattételi felhívásnak, befektetési, jogi, pénzügyi, vagy közteherviseléssel kapcsolatos tanácsadásnak, sem részletes befektetési, vagy pénzügyi elemzésnek. Blogunkat kizárólag ismeretterjesztési és edukációs célból hoztuk létre, amellyel közösséget szeretnénk építeni. A jelen blogposztban foglalt tájékoztatás nem teljes körű.