November 21-én a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusán rendezett ESG Körkép 2025 konferencián a magyar agrárium fenntarthatósági helyzete és kilátásai volt a fő téma. Az eseményen az UBM Csoport is képviseltette magát.

A nap fő üzenete, hogy a magyar agrárium akkor maradhat versenyképes, ha az ESG-szempontokat stratégiai szinten építi be a működésébe. A neves előadók mellett a résztvevők egyetértettek abban, hogy az ESG nem gyors kampány, hanem hosszú távú vállalati kultúraváltás, amelyhez kiszámítható szabályozásra és egységes jelentéstételre van szükség. A teljes összefoglaló erre a linkre kattintva tekinthető meg (PDF).

A második panel – Baksa Bettina (UBM Csoport), Hőgyész Anna (Nestlé) és Bidló Gábor (Első Pesti Malom) részvételével – arra mutatott rá, hogy a beszállítói láncok zöldítése ma már elkerülhetetlen, de a siker feltétele a hosszú távú partnerség, az adatvezérelt működés és a fogyasztói árérzékenység kezelésének képessége.

Baksa Bettina megosztotta, hogy az UBM Csoportnál miként jelennek meg az ESG-szempontok a beszállítói lánc működésében, és milyen irányba szeretnék ezeket tovább erősíteni. Kiemelte, hogy a takarmányipar eleve szigorúan szabályozott terület, amelyet erős takarmánybiztonsági előírások, a Takarmánytörvény követelményei, valamint nemzetközi minőségbiztosítási standardok és rendszeres auditok határoznak meg. Ezek adják azt a stabil alapot, amelyre az ESG-rendszer is épül. Hozzátette, hogy a beszállítói kérdőíveket évről évre úgy fejlesztik, hogy azok valóban releváns, ésszerű és a működéshez illeszkedő ESG-kérdéseket tartalmazzanak, nem pedig pusztán adminisztratív terhet jelentsenek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy erősen árérzékeny szektorról van szó, ahol a túl gyors és költséges zöld átmenet jelenleg még piaci korlátokba ütközhet, ezért az előrelépést fokozatosan, ésszerű keretek között tartják megvalósíthatónak.

Bettina beszélt arról is, hogy az UBM Csoport célja, hogy felkészülten álljon a startvonalnál, amikor a piac készen áll a nagyobb lépésekre, ennek részeként dolgoznak a termékszintű CO₂-adatokon és saját fejlesztéseken is. Kiemelte a belső kommunikáció fontosságát is, hiszen a fenntarthatóság nemcsak a fogyasztókról szól: a munkavállalók szemléletformálása kulcskérdés, hiszen ők is alakítói a jövő agráriumának. Szólt a K+F szerepéről is, mint a fenntartható üzleti modell „szíve-lelkéről”, valamint arról a tapasztalatról, hogy az ilyen szakmai rendezvényeken gyakran egyfajta „burok” alakul ki, ahol mindenki érti a közös nyelvet, miközben a valódi kihívás az, hogy ezt a gondolkodásmódot a szélesebb környezet felé is eljuttassák, párbeszédet indítva ott is, ahol ma még ez nem magától értetődő.

Köszönjük szépen a részvételi lehetőséget!