Laczkó Dénes a kolozsvári Babes-Bólyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán végezte tanulmányait 2007-2012 között. Már a mesterképzés ideje alatt egy, az ágazatban országos jelentőségű autóalkatrész-kereskedő vállalatnál kezdett el dolgozni, ahol fél év után kapta meg első vezetői pozícióját. Öt évvel később az agráriumba igazolt, ahol első körben egy gabonakereskedő vállalat (East Grain) fejlesztésében vett részt, 2016-tól pedig az UBM Feed Romania megalapításával vette kezdetét a takarmányágazati aktivitása. Ez utóbbi a helyi üzem zöldmezős beruházását, majd a vállalat tevékenységének felépítését, piaci megalapozását jelentette. Dénes a Poultry Investment vezérigazgatójaként és a Romániai Takarmánygyártók Szövetségének alelnökeként is tevékenykedik, valamint tehetséggondozásban is aktív, az általa 5 éve alapított Agro Consulting Club szakkollégiumot vezeti a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen. 

Milyen hasonlóságok, illetve különbségek jellemzik a magyar és a román piacot?

Laczkó Dénes: A romániai takarmánypiac elsősorban méretét és adottságait tekintve különbözik a magyarországitól. A területileg közel háromszor akkora, lakosságát illetően pedig kétszer akkora Románia takarmánypiaca mindössze 2,8 m tonnát tesz ki a 3,6 m tonnás magyar piachoz képest. Ez a különbség főként az állattenyésztési ágazat fejlettségi szintjét mutatja: Románia a sertéshús fogyasztásának közel 70%-át, a baromfihús fogyasztás 10%-át, a tejfogyasztás 50%-át importból fedezi. Ezzel parallel az ország Európa egyik legjelentősebb gabona-nagyhatalmának számít (kukorica-termelésben jellemzően első vagy második helyen áll, búzában negyedik, napraforgómagban pedig első), azonban a megtermelt gabona jelentős része alapanyagként távozik export formájában.

Az állattenyésztés szinte minden területén látunk jelentősebb lépéseket, fejlesztéseket, a Nyugat-Európából keleti régiókba elmozduló termelői kapacitások egyik új célállomása nagy valószínűséggel Románia lesz a következő években. Megítélésem szerint ez folyamat jelentős lehetőségeket rejt számunkra, ugyanis az állattenyésztés fejlődése új takarmány-igényeket is magával fog hozni.

A romániai takarmánypiaci szereplők tekintetében a magyarhoz képest sokkal fragmentáltabb, kevésbé jellemző a multik jelenléte, valószínűleg egy erős konszolidációs folyamat előtt is állunk, melynek a nyertesei kívánunk lenni.

Miben különleges az UBM technológiája, milyen innovatív megoldásokat alkalmaztok, amelyek versenyelőnyt jelenthetnek a román piacon?

LD: Az UBM romániai piacra lépését követően rövid időn belül kiérdemelte a prémium takarmánygyártó vállalat címet. A piaci stratégiánk kezdettől fogva a magas minőségű késztápok gyártása volt, melyhez a romániai piaci szereplők közül elsőként vezettük be a magasszintű takarmányozási és farm menedzsment tanácsadási szolgáltatást is. A korszerű technológia, a magyarországi know-how és a motivált, dinamikus csapat együtt jó receptnek bizonyult a piacon. Brojler-nevelésben országos rekordot is döntöttünk, a szakmai lapokban sokszor jelennek meg cikkeink, a legnagyobb (integrált) szereplők pedig a termékeinket sokszor benchmarkként használják a saját takarmánygyártásuk ellenőrzése céljából.

Milyen kihívásokkal szembesültetek a kerelőszentpáli üzem létrehozásakor? Milyen megoldások születtek?

LD: Az üzem 5 évvel ezelőtti indulásakor minden területen szembesültünk kihívásokkal: egy 30 tonna óránkénti kapacitásnak az alapanyag és késztermék logisztikáját megszervezni, a zöldmezős beruházással megépült üzemet minden típusú késztáp magas minőségű gyártására alkalmassá tenni és mindehhez a piacot, valamint egyéb támogató tevékenységeket (pénzügyet, kontrollingot, minőség-menedzsmentet) felépíteni jelentős kihívás és egyben inspiráló lehetőség volt. A 47 fős mai csapatunkból csupán 2 főnek volt előzően takarmányipari tapasztalata, azonban az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy a pozitív, motivált és konstruktív hozzáállás, illetve az elhivatott, alázatos, kitartó munka sok esetben többet jelent bármilyen tapasztalatnál.

A jövőben miként segítheti elő a fejlődést a mesterséges intelligencia integrálása a termelésbe?

LD: A mesterséges intelligencia gyártásba való integrálásán aktívan dolgozunk. A gyártás folyamán nagy mennyiségű adat keletkezik, melyek felhasználásával jelentős optimalizálásokra van lehetőség. A jelenlegi iparági tudásunk és technológiai megoldásaink bár biztosítanak számunkra versenyelőnyt, azonban annak fenntartásához a következő években olyan új területeken kell előnyre szert tennünk, mint például az AI.