Bustyaházai László: Az állatjóléti szempontokat maximálisan szem előtt tartjuk az UBM kutatásai során
Az UBM Feed Zrt. (és közreműködő partnerei) által készített két pályamunka rangos elismeréseket nyert el a XXX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében meghirdetett pályázaton. Az „Új szemléletű diagnosztikai eljárás és MSB-MET mérőrendszer, kiegészítő szaporodásbiológiai folyamatokra gyakorolt fiziológiás változásainak megfigyeléséhez az állattenyésztésben” projekt I. helyezést ért el a kategóriájában, a „Tejelő tehenek pálmaolajmentes takarmányozási technológiájának fejlesztése” projekt pedig elhozta „A Magyar Állattenyésztésért Termékdíj Pályázat 2023” Nagydíját. A kiemelkedő szakmai sikerekről és a projektek jelentőségéről Bustyaházai Lászlóval, az UBM Csoport egyik tulajdonosával és Baranyay Henrikkel, az UBM K+F termékmenedzserével beszélgettünk.
Miben áll a két díj jelentősége?
Baranyay Henrik: Most indultunk először két kategóriában, és az egyik kategóriát sikerült megnyerni, illetve a fődíjat is elhoztuk, ami azt jelenti, hogy az összes beadott pályázat közül két kategóriában is* a mi munkánkat ítélték a legjobbnak. Az iparágunkban ez az egyik legismertebb megmérettetés a szakma hazai képviselői által.
Mitől minősül a technológia újszerűnek?
Bustyaházai László: A két kategóriában két különböző technológiai megoldással indultunk. Az UBM Feed Zrt. a nagydíjat egy önállóan kidolgozott pálmaolajmentes takarmányozási módszerrel nyerte el, amit tejelő szarvasmarhák esetén lehet használni, és amit korábban egy nemzetközi akkreditációs testület (POFCAP) is elismert. Ezzel mi lettünk a világon az első takarmánygyártó, és egyben az első magyar cég, aki rendelkezik a fenti tanúsító védjegy használati jogával.
A másik díj, amit elnyertünk, az Agrárinformatika, tartástechnológia területén elért eredményeinknek köszönhető. A Szegedi Tudományegyetem alapkutatásait integráltuk a napi gyakorlatba. Az agrár-informatikai termékcsomag egy olyan komplex non-invazív ivarzás-megfigyelést tesz lehetővé, amire alapozva az omega-3 zsírsavakban gazdag takarmányozás kedvező hatásainak értékelése valósítható meg.
Baranyay Henrik: A rendszer az alábbi három fő elemből épül fel:
- a simaizmok összehúzódásának mérésére alkalmas műszer,
- a takarmány-összetétel meghatározására, illetve az ivarzási állapot elérésével megjelenő, a vizeletből kimutatható molekulák illékony komponenseinek felismerésére képes e-orr vizsgálati módszer,
- a szaporodásbiológiai és egészségügyi státuszt erősítő, megnövelt omega-3 zsírsavprofilú — hal, alga, rovar és/vagy növényi olajok kompozíciójából létrehozott — takarmány.
Hogyan könnyítik meg a fejlesztések a mindennapok során a szarvasmarhák és a sertések életét?
Bustyaházai László: Szeretnénk, hogy az állatoknak jobb legyen, ez egyértelmű célunk. A két technológia okszerű használatának köszönhetően a szaporodás-biológiai mutatók javulása tapasztalható, ami az állatok jóllétére is közvetlen hatással lehet. Általánosan elmondható mindkét technológia esetében, hogy alkalmazásukkal a korai embrió-elhalások száma egyértelműen csökkent, emellett az eddigi eredmények alapján az ellési időre is kedvező hatással lehetnek. Jelenleg már mindkét technológia elérhető, a berendezés esetében viszont találtunk egy további használati lehetőséget, amelyet jelenleg is kutatunk.
Honnan indult az együttműködés, mi volt az alapgondolat, amely mentén elindultak? Mióta dolgoznak a közös projekten, és kinek mi volt a részfeladata?
Bustyaházai László: A konzorciumban résztvevő vállalkozások és az egyetemi tudásközpont között már korábban is jelentős K+F együttműködés alakult ki, amelynek alapja két szabadalmaztatott eljárás (P1600660, PCT/HU2017/150054, P1200741). Az MSB-MET Kft. SS-HT/DA mérőrendszerével végeztük a vizsgálatokat. A rendszer alkalmas a testfelszínről nem-invazív módon leképezni a zsigeri — jelen modellben: gyomor, vékonybél, vastagbél — „mioelektromos” hullámokat. A műszeres aromaelemzésre (e-orr) és közeli-infravörös spektroszkópiára (NIR) alapozott gyorsvizsgálati metodikát és technológiát konzorciumi partnerünkkel, a herceghalmi Correltech® laboratóriumában dolgoztuk ki.
Mennyi ideig tartott a fejlesztés, mire sikeres lett a végeredmény?
Bustyaházai László: Az egyik esetben két-, a másik esetben pedig hároméves projekt keretében tudtuk megvalósítani az elképzeléseinket, az alapgondolat viszont már sok évvel ezelőtt megszületett, így az előkészületek ennél jóval hosszabb időre nyúlnak vissza.
Miért kiemelt törekvés a pálmaolaj-mentesség a takarmányozásban, miért van szükség alternatívákra?
Bustyaházai László: Nagy tejtermelésű tehenek takarmányozása esetében fontos a magas energiatartalmú tápanyag adalék hozzáadása, amit a hagyományos technológiák általában különféle pálmazsírok hozzáadásával oldanak meg, ezt váltottuk ki egy komplex takarmányozási megoldással. A pálmazsírok használata egyrészt ökológiai szempontból problémás, hiszen a pálmaolaj előállításához szükséges ültetvények területi növekedése csak a természetes élőhelyek méretének rovására valósulhat meg.
Baranyay Henrik: Másrészt ökonómiailag sem fenntartható, ez elsősorban az ellátás-biztonságot érinti. Már most körvonalazódik a szándék az Európai Unió részéről az importot szabályozó feltételek szigorítását illetően, amely előbb-utóbb az árak emelkedéséhez fog vezetni. Technológiánk alkalmazásával közvetlenül mentesülünk ez alól a hatás alól. Mindemellett a takarmányt fogyasztó állatok szempontjából nem elhanyagolható perspektíva az általunk kidolgozott alternatív technológia kedvező fiziológiai és élettani hatása sem. A zsírforrások eltérő zsírsavösszetétele összességében pozitívan befolyásolja a szaporodás-biológiai mutatókat, illetve a tej zsírsav-profilját is jelentős mértékben javítja.
Melyek a jövőbeli tervek, akár a projektek további fejlesztése, akár új irányok kapcsán?
Bustyaházai László: A mérőrendszer esetében a sertésekre ható környezeti stresszfaktorok fiziológia hatásait szeretnénk numerikus adatokkal értékelni, például, hogy ezek miként hatnak a mikrobiomra. Ezenkívül folyamatban van pálmaolajmentes technológia kiterjesztése minél szélesebb termékkörre, és hosszútávon az egész UBM-re.
* A pályázatra ezekben a kategóriákban lehetett nevezni: Takarmányozás; Állategészségügy, élelmiszerfeldolgozás, genetika; illetve Agrárinformatika, tartástechnológia.
Szarvasmarha fotó: Tóth Ákos telepéről, Rábasebesről
UBM-befektetésekkel kapcsolatos kérdések esetén állunk szíves rendelkezésére az investors@ubm.hu e-mail címen.
