Varga Gábor: Élelmiszeripari befektetéseknél is a diverzifikáció a kockázatcsökkentés kulcsa

Varga Gábor UBM

Miért jó beszálló az élelmiszeripar, ha befektetésekben gondolkodunk? Hogyan tudjuk csökkenteni a befektetési kockázatainkat? Mi a legaktuálisabb kihívás az ágazatban? Hogyan támogatja az UBM a partnereit a költséghatékonyságot szem előtt tartva? Növekvő érdeklődés figyelhető meg az élelmiszeripari befektetések iránt, azonban a világgazdasági események hatására számos kérdés merülhet fel bennünk a rizikókkal kapcsolatban. Varga Gáborral, az UBM Csoport egyik tulajdonosával beszélgettünk. 

Varga Gábor az UBM Csoport takarmányozási üzletágának vezetője és egyben a cégcsoport vezérigazgató-helyettese. 43 éves, három fiúgyermek édesapja. Húszéves kora óta dolgozik a vállalatnál különböző területeken. Végzettsége szerint közgazdász, már diplomamunkájának témaválasztása is az UBM-hez kapcsolódott. 2007 és 2017 között a cégcsoport gazdasági vezetői feladatait látta el, ezt követően került a dinamikusan növekvő takarmány-üzletág élére. 2017 óta befektetőként is aktívan jelen van a részvénypiacon.

// UBM Befektetői kapcsolatok: Miért jó beszálló az élelmiszeripar a befektetések tekintetében?

Varga Gábor: Kevés olyan befektetési lehetőség van, ahol az adott iparágban a kereslet folyamatosan növekvő mértékben fennáll. Az élelmiszeripar esetében a népességnövekedés hatásainak köszönhetően nyilvánvalóan fokozódó igénnyel kell számolni globális szinten, emiatt ez a terület befektetői szempontból mindenképpen érdeklődésre tarthat számot. Fontos figyelembe venni, hogy minden, az állattenyésztésből származó élelmiszeripari termék – mint például a tej, a tojás, a baromfi-, a sertés-, vagy a marhahús – egymástól teljesen független kockázatokat hordoz magában. Az egyes termékkategóriák esetében más és más kereslet-kínálati viszonyok, földrajzi jellemzők, világkereskedelmi folyamatok, illetve társadalmi-kulturális környezeti tényezők lesznek meghatározóak. Mivel alapvetően különböző hatásoknak vannak kitéve, ezért eltérő trendek szerint fognak változni és a jövedelmezőségük sem egyforma. Ennek következtében jelentős mértékű, de nem azonos ütemű hullámzások tapasztalhatóak a piacon.

A fenti okból az állattenyésztési ágazatban alig lehet találni olyan befektetési lehetőséget, amely ne hordozná magában az adott állatfajtához kapcsolódó egyedi kockázatvállalás bizonytalanságát. Ha befektetőként diverzifikálni szeretnénk a kockázatot, akkor érdemes olyan ágazatot választani, amely egyszerre minden kapcsolódó üzletágban fontos szereppel bír, mivel minimális a valószínűsége annak, hogy minden üzletág egyszerre kerül hullámvölgybe. Mindebből az következik, hogy takarmányipari részvényekbe fektetve oly módon használhatjuk ki a növekvő élelmiszeripari igényben rejlő potenciált, hogy közben az időszaki hatások kiegyenlítik egymást.

// Melyek az üzleti kritikus kihívások az élelmiszeriparban és ezekre hogyan reagál az UBM? 

VG: A jelenlegi piaci környezetben a legkritikusabb kihívás a kiszámíthatatlanság, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy a piacot befolyásoló tényezők – az energiaárak, a kereslet-kínálati viszonyok, a világkereskedelmi trendek – rendkívül gyors és nagy amplitúdójú változása. Ezek korábban sokkal laposabb és elnyújtottabb hullámokként jelentkeztek. A tavalyi évhez képest például a villamosenergia, vagy a gáz extrém magas piaci árai jelentősen mérséklődtek, ami az élelmiszeriparra, és ezen belül az állattenyésztésre is jelentős befolyással van. A kérdés tehát az, hogy ezekre a hullámvetésekre milyen válaszokat talál az élelmiszeripar, és — ami talán még ennél is fontosabb — hogy jól tud-e reagálni a fogyasztói preferenciák esetleges változásaira. Az elmúlt 15-20 évben kiemelt fontossággal bírtak az olyan szempontok, mint az egészséges táplálkozás, az állatjóléti megfontolások, vagy a különböző gyógyszerek és kemikáliák használata az élelmiszeripar egyes területein belül. Nehéz azonban pontosan megjósolni, hogy a következő időszakban ezek a fogyasztói preferenciák az árak drasztikus emelkedésével milyen irányba fognak változni. Számolhatunk-e például egy bio-, vagy ökológiai gazdálkodás keretében előállított termék, szabad tartású kacsa, vagy alternatív módon termelt tojás esetében a korábbihoz hasonló mértékű kereslettel a piacon, azaz továbbra is képes lesz-e megtalálni a fogyasztói közönségét egy nyilvánvalóan magasabb előállítási költségű termék.

// Miként képzeljük el az UBM Csoport szerepét az élelmiszeripari supply chainben? Melyek a legfontosabb érték-üzenetek, amelyeket az UBM Csoport tud nyújtani ebben az értékláncban?

VG: Általánosságban elmondható, hogy az általunk biztosított takarmány szinte az összes állattenyésztési ágazatban az egyik legmarkánsabb költségtényező és ennek köszönhetően igen erős befolyása van az üzleti eredményre. Ezért azt gondolom, hogy az UBM Csoport két kiemelt felelősségi köre az élelmiszeriparban — és ezen belül az állattenyésztés viszonylatában — a fentebb említett, piacot jellemző hullámzások tompítása és ezáltal a partnerek alkalmazkodóképességének segítése.

Ha a partnerekkel hosszú távú megállapodást tudunk kötni előre rögzített árakkal, az tervezhetővé és kiszámíthatóvá teszi számukra a költségeket. Ezáltal le tudjuk venni a partner válláról a gyártási kockázatot, ami egy ilyen nagy befolyással bíró alapanyag esetében igen jelentős mértékű is lehet.

Másrészről az ár sosem értelmezhető önmagában, mivel rendkívül összetett folyamatok halmazáról van szó, amelyek végső soron meghatározzák az állattenyésztés eredményességét. A hozzáadott érték, amit az UBM Csoport egy együttműködés során nyújtani tud az az, hogy a partnerrel közösen részekre tudjuk bontani a takarmányozásnak, mint nagy költséget képviselő tényezőnek a kockázati elemeit. A gazdasági eredményesség előrejelzése, nyomon követése, majd ezt követően az okok visszafejtése igen komoly szakmai munka. Ha a partnernek mindent egyedül kéne megoldania az alapanyag-finanszírozás és az árfolyam-kockázatok kezelésének területén, az jelentős terhet róna rá szaktudásban, technológiában, és labordiagnosztikai hátteret illetően egyaránt.

A munkánk legfontosabb szerepe tehát az általunk gyártott takarmányok értékesítésén túl szaktanácsadással segíteni partnereink munkáját, és aktívan részt venni a fejlesztési folyamataikban. Ez sokkal kedvezőbb együttműködési környezetet tud teremteni, mint amikor pusztán ár alapon versenyzünk valakivel, és egy adott napon megkérdezzük, hogy most éppen mi a legolcsóbb. Mi az UBM-nél az ilyen típusú partneri kapcsolatokban hiszünk.

UBM-befektetésekkel kapcsolatos kérdések esetén állunk szíves rendelkezésére az investors@ubm.hu e-mail címen.

A jelen blogposzt kizárólag kommunikációs célokat szolgál, az nem minősül ajánlattételnek, ajánlattételi felhívásnak, befektetési, jogi, pénzügyi, vagy közteherviseléssel kapcsolatos tanácsadásnak, sem részletes befektetési, vagy pénzügyi elemzésnek. Blogunkat kizárólag ismeretterjesztési és edukációs célból hoztuk létre, amellyel közösséget szeretnénk építeni. A jelen blogposztban foglalt tájékoztatás nem teljes körű.